A fény csodái: Miből van a fény - Fény, mindenség és a többi (port.hu)

A szuperstabil Pd(0) katalizátor alkalmazása Suzuki keresztkapcsolásokban és CH-aktiválás során (Pigniczki Marcell - 11.a)

Fajtamézek tulajdonságai és összetétele (Tóth István Tamás - 10.b)

(Analitika) A jodidion reakciói (Bakó Eszter, Fehérkuti Anna, Németh Petra, Fazakas Réka - 10.a)

Antibiotikumok (Hanusz Fruzsina, Pátkai Brigitta, Szigeti Zsófia - 10.a)

Lovas Attila (BME matematikus szak, volt apáczais diák): Elágazó folyamatok és ezek vizsgálata generátorfüggvényekkel
Egy konkrét szituáción keresztül mutatja be az elágazó folyamatok elméletében előkerülő alapjelenségeket (pl. kihalás). Ez a témakör alkalmas arra, hogy felkeltse a kémiás-fizikás-biológiás beállítottságú diákok érdeklődését is a valószínűségszámítás iránt (láncreakciók, fázis átalakulások, populációk).
11-12-seknek ajánlott

Tompa Tamás (agykutató, Miskolci Egyetem): Fények az agyban
A látás és vizsgálata, ma
Hogyan látunk és hogyan vizsgáljuk a látást, meglepő adatok a látásról, kétfoton mikroszkópia, terápiás lehetőségek.

Takács Gábor (fizikus, BME): A polarizált fény

Riedel Miklós (vegyész, ELTE): Fényforrások a gyertyától a LED-ig

Illés András: Gyógyszerkutatás - fejlesztés – Emberkísérletek a Bibliától a modern klinikai kutatásig
Az előadás rövid történelmi áttekintés után betekintést kíván nyújtani a gyógyszerkutatás - fejlesztés jelenébe, nehézségeibe, a klinikai kutatás tudományos és etikai szabályrendszerébe

Kele Péter (tud. kutató, MTA-TTK, Szerves Kémiai Intézet, „Lendület” Kémiai Biológia Kutatócsoport): Színes megoldások a biológiai folyamatok követésére

Az elektromágneses sugárzás emberi szem számára is látható hullámhossz-tartománya nem csak a mindennapi életünket színesíti meg. A tudomány világában, a mikroszkópos eljárások korai szakaszában Paul Ehrlich munkásságának köszönhetően színessé vált a sejtek addig fekete-fehér világa. Ezt követően mind a molekuláris biológia, mind a mikroszkópos kutatások terén bekövetkezett forradalmian új megoldások lehetővé tették, hogy az egyes sejtalkotókat, biomolekulákat szelektíven és helyspecifikusan is „kiszínezzük”. A kezdetben alkalmazott festékeket később egyre inkább felváltották a sokkal érzékenyebben kimutatható fluoreszcens jelzővegyületek.A mai modern molekuláris biológiai és élettani kutatások elengedhetetlen részévé váltak a különféle, fluoreszcencia detektálásán alapuló mikroszkópos eljárások. E technológiák jelentőségét jól mutatja, hogy Ehrlich nyomdokaiba lépve a közelmúltban (2008, 2014) kétszer is a fluoreszcens jelzési eljárások terén elért eredményekért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat. Az előadás betekintést nyújt a tudományos kutatás e színes részébe az egyszerű festési eljárásoktól a szuperfelbontású fluoreszcens mikroszkópiáig.

Peták István: Legyőzhető-e a rák a biológia, kémia és matematika eszközeivel?

Lászik András: Az árulkodó DNS