ELTE reklámfilmek a : Miért válaszd az ELTE-t?
ELTE reklámfilm 2014.: https://www.youtube.com/watch?v=Jpo9YevZ-Ik
Tények fehéren-feketén (3): https://www.youtube.com/watch?v=5hhSH3tTBnw
Lovász László is az ELTE-re járt: https://www.youtube.com/watch?v=Ntu3LrUx6fY
Néhány
kémiával (is) kapcsolatos
egyetemi továbbtanulási
lehetőség Magyarországon*
kémiatanár |
||
|
|
|
|
környezetmérnök, környezetvédelmi mérnök |
|
|
||
biomérnök |
biotechnológus |
|
biológus |
élelmiszermérnök |
|
fogorvos |
állatorvos |
|
kutató vegyész és vegyészmérnök (osztott, BSc illetve MSc képzések)
Magyarországon több felsőoktatási intézmény is
kínál vegyész vagy vegyészmérnök végzettséget adó képzést.
A vegyész mester (MSc) képzést a 3 éves kémia alapszak (BSc)
alapozza meg, melynek végén a hallgatók kémia BSc diplomát szereznek. A
vegyészmérnök (MSc) képzést megalapozó vegyészmérnök alapszak (BSc)
képzés időtartama 3,5 év.
A két képzés között van átjárhatóság, azaz kémia BSc diplomával jelentkezni is
lehet vegyészmérnök MSc-re (2 éves képzés) jelentkezni, és fordítva,
vegyészmérnök BSc diplomával is lehet vegyész MSc-re (2 éves képzés)
jelentkezni.
Az egyetemi tanulmányokra készülve sok, a kémiát szerető középiskolás diák gondolkodik el azon, hogy inkább kutatói vagy mérnöki szakra jelentkezzen-e. Mivel a két képzés programjának átfedése jelentős, a vegyész és vegyészmérnök diplomával rendelkezők általában hasonló területeken helyezkedhetnek el (pl. vegyipar, gyógyszeripar, gyógyszerkutatás, élelmiszerkémia és élelmiszerminősítés, környezetvédelem és környezetminősítés, analitika, alternatív energiaforrások, petrolkémia, műanyagipar, illatszeripar, növényvédelem, stb.).
A kémia alapszak képzési célja
egyrészt, hogy a hallgatók megfelelő elméleti és gyakorlati ismerettel
rendelkezzenek a következő képzési szint elvégzéséhez, másrészt a munkaerőpiacra
kilépő szakemberek megfelelő elméleti és gyakorlati kémiai, valamint a rokon
szakterületeken elfogadható alapismerettel rendelkezzenek, és ezzel alkalmassá
váljanak gyakorlati feladatok és problémák felismerésére, szakterületükön belül
önálló megoldást igénylő munkakörök ellátására. A képzés alatt a hallgatók
elsajátítják a legfontosabb kémiai laboratóriumi módszerek elvét és gyakorlati
alkalmazhatóságát. Alkalmassá válnak az adott területeken a napi
műszer-üzemeltetési és rutinmérési feladatok ellátására, laboratóriumi
nagyműszerek működtetésére, önálló döntéshozatalra. Munkájukat minőségtudattal,
sikerorientáltsággal és megfelelő értékszemlélettel végzik. A szakon
elsajátítandó alapozó és szakmai ismereteken túl a hallgatók differenciált
szakmai ismeretekre is szert tesznek, melyek a választott szakirányuknak
megfelelő ismeretanyagot tartalmaznak. A szakon a várható szakirányok a vegyész,
illetve a tanári szakirány. A képzés része a gyakorlati képzés is, amely az
elméleti ismeretek elmélyítését, ezzel párhuzamosan a gyakorlati módszerek,
eljárások megismerését szolgálja.
Kémia alapszakot indító intézmények:
A vegyész és vegyészmérnökképzés sokban hasonlít egymásra, ami nem meglepő, hiszen a kémia oktatása mindkettőben meghatározó. Mindkét képzési programban jelentős súllyal szerepelnek a kémia fő területei, a szervetlen, a szerves, a fémorganikus, a fizikai, az analitikai, a nukleáris és az elméleti kémia, valamint a kolloidkémia és a biokémia, továbbá ezek megalapozását segítő tárgyak, mint a matematika és a fizika, továbbá informatikai, gazdasági és társadalomtudományi ismeretek. A vegyészképzés nagyobb hangsúlyt fektet a kémia alaptárgyainak oktatására (lényegesen nagyobb az óraszám), továbbá a vegyészképzésben nagyobb szerepet kap az önálló kutatómunka. A vegyészmérnökképzésben ezzel szemben nagyobb óraszámban szerepel a kémiai technológia, valamint az ezt megalapozó és kiegészítő mérnöki tárgyak, mint például a géptan, vegyipari műveletek, folyamatirányítás, vagy a vegyipari optimalizálás. Összehasonlításként elmondható, hogy a vegyészképzés erősebben koncentrál a kémia elméleti hátterének bemutatására és a laboratóriumban folytatott tevékenységek megismertetésére (ideértve az önálló kísérletezés képességének megszerzését is, például a szerves és szervetlen kémiai szintézisek, az analitika, az anyagszerkezet-vizsgálat, az elektrokémia, a spektroszkópiák területén), míg a vegyészmérnökképzésben nagyobb szerepet kap az ipari termelés bemutatása.
Az ELTE kémiával kapcsolatos képzéseiről szóló tájékoztatójában további információk olvashatók.
gyógyszerész (gyógyszerésztudományi szak, osztatlan képzés)
A képzést a hazai orvostudományi egyetemek indítják, felvételi követelmény két emelt szintű érettségi: biológia és a kémia vagy fizika (mivel a képzésben a kémiai ismeretek nagy hangsúlyt kapnak ezért ajánlott a kémia választása)
A gyógyszerésztudományi szakon a képzés a többi alapszaktól eltérően osztatlanul zajlik, tehát a szakon nem szerezhető alapfokozat, a felvettek tanulmányaik megkezdésétől Master szintű képzésben vesznek részt. A képzési idő 10 félév. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: gyógyszerész.
A szak képzési célja olyan gyógyszerészi diplomával rendelkező szakemberek munkaerőpiacra történő kibocsátása, akik a gyógyszerellátás minden területén el tudják látni feladataikat. A gyógyszertárakban a gyógyszerkészítés mellett jelentős gyógyszer-felhasználási felvilágosító, tanácsadó, konzultációs tevékenységet végeznek. Elvégzik a vény nélkül is megvásárolható gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos felvilágosítást. A hallgatók az oktatás során megismerkednek a terápiában és a diagnosztikában használatos gyógyszerek és anyagok tulajdonságaival, az élő szervezetre gyakorolt hatásukkal, kölcsönhatásaikkal és alkalmazásuk kockázataival; a leggyakoribb betegségek főbb tüneteivel, gyógyszerterápiás lehetőségeivel és az alkalmazható gyógyszerek adagolásával. Elsajátítják a gyógyszerellátás vonatkozó jogszabályait és intézményrendszerét; a kis-, közép- és nagyüzemi gyógyszerkészítés elméleti alapjait és gyakorlatát, a gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméleti és gyakorlati alapjait, az analitikai, a biológiai és a mikrobiológiai gyógyszer-ellenőrzési módszerek elméletét és gyakorlatát. Megtanulják a gyógyszerek törzskönyvezési eljárását, a terápiában és a diagnosztikában használatos gyógyszerek és anyagok tulajdonságait, az élő szervezetre gyakorolt hatásukat, kölcsönhatásaikat és alkalmazásuk kockázatait. A képzés féléves szakmai gyakorlatot is magában foglal. A gyógyszerészi diploma megszerzése után egyes gyógyszertudományi karok lehetőséget biztosítanak szakképesítés megszerzésére, illetve tanfolyamos továbbképzésre is. Emellett az akkreditációval rendelkező doktori iskolákban lehetőség van PhD tudományos fokozat elnyerésére. A gyógyszerész végzettségű szakemberek elhelyezkedési esélyei igen jók: találhatnak munkát a termékforgalmazás és -gyártás, az oktatás, kutatás-fejlesztés, valamint a minőségellenőrzés és a termékismertetés területén egyaránt.
környezetmérnök, környezetvédelmi mérnök
orvosi biotechnológus (angol nyelvű, MSc képzés)
A képzést a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar indítja, felvételi követelmény valamely szakirányú képzésben szerzett BSc diploma.
Az okleveles orvosi biotechnológusok a biomedicinális tudományterületeken tevékenykednek, munkájuk kutatási, alkalmazási, fejlesztési és működtetési tevékenységet egyaránt magába foglalhat. A természettudományos, informatikai és orvostudományi ismereteket kombináló mesterképzés két szakirányon kínál mélyebb ismereteket: sejt és szövettechnológia, illetve a molekuláris biotechnológia.
A molekuláris biotechnológia szakirányt választókat a képzés felkészíti molekuláris interakciók leírására, molekuláris és rendszerszemléletű biológiai és genetikai ismeretek biotechnológiai kutatásban és fejlesztésben való alkalmazására, biotechnológiai gyógyszerkutatási és fejlesztési tevékenységre, molekuláris diagnosztikai módszerek kifejlesztésére és alkalmazására, valamint új terápiás módszerek, illetve hatóanyagok kifejlesztésére, különös tekintettel az onkológiai vonatkozásokra.
általános orvos (általános orvostudományi szak, osztatlan képzés)
A képzést a hazai orvostudományi egyetemek indítják, felvételi követelmény két emelt szintű érettségi: biológia és a kémia vagy fizika (mivel a képzésben a kémiai ismeretek nagy hangsúlyt kapnak ezért ajánlott a kémia választása)
*A lap tartalmát a legnagyobb körültekintéssel állítottuk össze és igyekszünk folyamatosan aktualizálni. Ennek ellenére lehet, hogy az itt szereplő információk elavultak vagy tévesek, ezért mindenkit kérünk, hogy az őt konkréttan érdeklő képzéssel kapcsolatban más helyekről is informálódjon (pl. az egyetemek honlapjairól és www.felvi.hu-ról). A lapn nem szerepel az összes kémiával kapcsolatos felsőoktatási képzési lehetőség. A lap tartalmát az egyetemek, képzések honlapjain szereplő információk, saját és volt diákjaink tapasztalata és a felvi.hu információinak felhasználásával állítottuk össze.