Oláh György (George Andrew Olah)
Oláh
György kutatásainak legjelentősebb eredményét az elektronhiányos karbokationok
vizsgálatával érte el. E területen végzett munkájáért a Svéd Tudományos Akadémia
1994-ben kémiai Nobel-díjjal jutalmazta. A szénhidrogénekből (szupersavak
segítségével, alacsony hőmérsékleten) protonfelvétellel keletkező nem
konvencionális kovalens kötést tartalmazó ionokban négynél több vegyértékű
szénatom szerepel. Ezekkel a különleges szerkezetű kationokkal kapcsolatos
kutatásnak a szerkezeti kémiai ismeretek fejlődésén túl több gyakorlati haszna
is volt, pl. segítségükkel a korábbiaknál olcsóbban lehet magasabb oktánszámú
(de ólommentes) benzint előállítani.
A Nobel-díj
elnyerését követő években az egész emberiséget érintő, a természetes
nyersanyagok és energiahordozók apadását és a fokozott szén-dioxid-kibocsátást
érintő problémák átfogó kezelésére alkalmas metanolgazdaság koncepcióján
dolgozott. Meggyőződése volt, hogy a szén-dioxid metanollá, majd utóbbinak más
energiahordozókká (például szénhidrogénekké, éterekké) való átalakítása
megoldást jelentene a jövő energia- és nyersanyagellátásában. A vezetésével
kifejlesztett metil-alkohollal működő tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel
Cell, DMFC) az egész világ érdeklődésének fókuszába került, mert a találmány a
hagyományos energiahordozók előteremtési költségeinek és a globális
felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg.
Oláh György 1927.
május 22-én született Budapesten. Középiskolai tanulmányait a budapesti Piarista
Gimnáziumban végezte. Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, ahol
1949-ben doktorált. A következő években az egyetemen tanított. Az 50-es években
publikálni kezdett, már első tanulmányai nemzetközi érdeklődést váltottak ki.
1954–1956 között a szerves kémia tanszék vezetője és az MTA újonnan létrehozott
Központi Kémiai Kutatóintézetének társigazgatója volt. Az 1956-os forradalom
után családjával együtt elhagyta Magyarországot. Előbb Londonban éltek, majd a
család Kanadába költözött. Itt a Dow Chemical-nál dolgozott 1964–1965 között.
1965-ben az Amerikai Egyesült Államokban, Clevelandban kapott munkát, a Case
Western Reserve University-n. 1971-től amerikai állampolgár lett. 1977-től
Kalifornia államban élt, ahol a Dél-Kaliforniai Egyetemen (University of
Southern California) tanított. Még 1977-ben kinevezték az egyetem
Szénhidrogénkutató Intézetének tudományos igazgatójává. 1991 óta a Los Angeles-i
Loker Szénhidrogénkutató Intézet (Loker Hydrocarbon Research Institute)
igazgatója volt.
A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben tiszteleti tagjává
választotta. 2001-ben Corvin-lánc, 2002-ben Bolyai-díj kitüntetésben részesült.
2005-ben American Chemical Society Priestley-éremmel tüntette ki. 2006-ban
megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal
kitüntetést. 2006 óta Budapest díszpolgára. 2010-től az Emberi Méltóság
Tanácsának tiszteletbeli elnöke volt. 2011-ben Széchenyi-nagydíjat kapott.
Forrás:
www.ch.bme.hu/page/283/
mta.hu/mta_hirei/elhunyt-olah-gyorgy-nobel-dijas-kemikus-az-mta-tiszteleti-tagja-107473
mta.hu/vii-osztaly/elhunyt-olah-gyorgy-nobel-dijas-kemiaprofesszor-az-mta-tiszteleti-tagja-nem-sokkal-90-szuletesnapja-elott-107480
www.nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/1994/olah-facts.html
www.nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/1994/press.html
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/68/Oláh_György_előadása_8299.jpg
www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/histchem/szerves/olahbio.html
https://en.wikipedia.org/wiki/George_Andrew_Olah
https://hu.wikipedia.org/wiki/ Oláh_György_(kémikus)
