Kongóvörös* Egy piros festék, de nem Kongóból Paul May Bristol University A hónap molekulája 2016. január

Jó, de akkor honnan származik?

Németországból.

Akkor miért hívják kongóvörösnek?

Nos, ez egy vörös festék, de a Kongó része egy hosszabb történet. Kb. 150 évvel ezelőttig csak természetes színezékek álltak rendelkezésre a ruhák és szövetek színezésére. Ez ahhoz vezetett, hogy a színválaszték nagyon korlátozott volt, a ruhák leginkább drapp árnyalatúnak néztek ki. Mindez megváltozott 1857-ben, amikor William Henry Perkin előállította az első szintetikus anilin bázisú színezéket, ami lila színű volt és mauveine-nek nevezték (magyarul anilinbíbornak, mályvának, Perkin-bíbornak nevezték; ez volt a témája a legelső hónap molekulája cikknek 1996 januárjában). Nagyon hamar az európai vegyészek (többségben németek) egy sor élénk színű anilin színezéket szintetizáltak, így ettől az időtől kezdődően a ruhák és textíliák a szivárvány élénk színeit vehették fel.

Szóval mi köze van Kongóhoz?

Várj egy kicsit. A korai anilin festékekkel leginkább az volt a probléma, hogy a mosás során kioldódtak, így az anyagok színe fokozatosan elhalványult. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzák a festéket véglegesen rögzíteni kellett a szövethet, amit egy "maró" páckeverék (mordant) segítségével lehet elérni. De ezzel egy drága és költséges lépés adódott a festési folyamathoz. 1883-ban, egy német vegyész, Paul Böttiger, olyan ragyogó piros festéket állított elő, ami a rostokat pácolás nélkül is festette. Böttiger megmutatta a cégnek a felfedezését, ahol dolgozott (Friedrich Bayer Company), de ők elutasították, mert ez „rossz szín” volt. Ugyanis abban az időben a vállalat a drága természetes indigó helyett akart találni egy olcsóbb festéket, ami a mauvein versenytársa lehet, így piros festékre nem volt szükségük.

Kongóvörös

Így mit tehetett Böttiger?

Úgy érezte el kell hagynia a cégét, Lengyelországba ment, ahol saját nevében szabadalmat kapott az új színezékére. Ezután felajánlott a szabadalmi jogokat három vegyipari vállalatnak, közöttük a régi cégének, a Bayernek is. Mindhárom visszautasította, de végül mégis sikerült eladni egy kis berlini székhelyű festékgyártó cégnek, amit AGFA-nak hívtak, és amelyik Bayer riválisa volt.

Úgy hangzik ez, mint költői igazságszolgáltatás.…

Igen különösen, hogy az AGFA egy vagyont keresett ezzel a festékkel, eladva a világ minden táján "Congo red" (kongóvörös) márkanéven. Tény, hogy a termék annyira sikeres volt, hogy sok más festékgyártó cég nem tudott versenyezni vele, így csődbe mentek. Még majdnem a Bayer is csődbe ment, de megmenekült saját fejlesztésű direkt festékének köszönhetően, ami valójában csak a kongóvörös egy módosított származéka.

Vajon megúszták ezt?

El tudod képzelni, hogy az AGFA-nál nem voltak boldogok, és azzal fenyegetőztek, hogy beperelik a Bayert szabadalmi jogsértésért. De elhúzódó tárgyalások után a két cég peren kívül megegyezett, megosztották a festék profitját egymás között - így kerülve el a költséges jogi csatát.

De még mindig nem mondtad el, hogy miért hívják kongóvörösnek?

Úgy tartják, hogy ez azoknak a politikai eseményeknek köszönhető, amik akkor zajlottak, amikor a színezék először forgalomba került. 1885 novemberétől 4 hónapig Berlin adott otthont a nagyszabású nemzetközi találkozónak, a Berlini Nyugat-afrikai Konferenciának, amelynek az volt a célja, hogy az Afrikában (különösen a Kongó vízgyűjtőjének régiójában) rohamosan gyarmatosító európai országok vitás kérdéseiket rendezzék. A Kongó Konferencia Európa szerte ismerté vált és az újságok címlapjára került, és az újságok tele voltak az ott elhangzott vitákkal és véleményekkel, és más afrikai gyarmati kérdésekkel is. Különösen népszerű téma volt ez Németországban, amelyik ebben az évben hozta létre az első afrikai kolóniáját. A konferencián a gyarmatosító hatalmak egymás között megállapodtak az afrikai kontinens felosztásáról (anélkül hogy háborúztak volna egymással), ezért a konferencia később „Hajsza Afrikáért” névvel vált ismertté.

Tehát a Kongó vöröst a színes afrikai bennszülött fejdísz ihlette?

El lehet képzelni, de nem ez az igazság. Sőt tény, hogy a legtöbb Kongó folyó menti hagyományos textília szinte soha nem piros volt, hanem általában fekete.

Nos, akkor gyártáshoz szükséges nyersanyagok származnak Kongóból?

Nem, a nyersanyag főleg kőszénkátrányból származik, ami a kőszénlepárlás mellékterméke.

A kongóvörös indikátorként is használható, pH = 3 alatt kék, pH = 5,2 felett vörös.

Akkor miért kongóvörös a neve?

Ez egy egyszerű marketing fogás volt. Az AGFA-nál (berlini székhelyű cég, emlékszel) dolgozó marketingesek azért adták ezt a nevet, az új szenzációs festéknek, mert 1885-ben az európaiak úgy tekintettek Kongóra, mint egy egzotikus helyre, a rejtélyek földjére, és a Kongó név, a világhírű konferenciának köszönhetően, mindenkinek a nyelve hegyén volt akkoriban.

És működött ez?

Persze, ez tette a kongóvöröset az egyik legismertebb, széles körben használt festékké. És ezt a marketingfogást sokszor alkalmazták különböző cégek. 1910-ben egy textilfestékeket neveztek el kongórubinnak (Congo rubine), Kongó korinth-nak (Congo corinth), brillantkongónak (brilliant Congo), kongóbarnának (Congo brown), kongónarancsnak (Congo orange), kongókéknek (Congo blue), amelyek közül egyiknek sem volt köze Kongóhoz. Hasonlóképpen lett egy másik színezékcsalád névadója egy másik egzotikus Afrikai ország (Szudán I-IV, Szudánvörös, Szudánfekete - Sudan I-IV, Sudan Red, Sudan Black), de festéket neveztek el Otto von Bismarck kancellárról is (Bismarck barna), aki Németországot képviselte a Kongó Konferencián.

A kongó vörös festéket még mindig használják?

Igen, de nem, mint textilfestéket. Annak ellenére, hogy a állítólag rögzül a szövethez, még mindig hajlamos színváltozásra, ha nedves, izzadt (savas) kézzel megérintjük. Megfest már ruhadarabokat is, ha együtt mossuk vele, tehát egy piros zokni egy rakás fehér ruhával mindet rózsaszínné változtat. Napjainkban a fő felhasználási területe a szövettani festés, az amiloid fehérjék megjelölésére, felismerésére.

Mik azok?

Az amiloid fehérjék rendellenesen feltekeredett fehérjék. Ezeknek a fehérjéknek a normális formái vízoldhatóak, de ha helytelenül tekerednek fel oldhatatlanná válnak, és azokban szövetekben vagy szervekben amelyekben előfordulnak megzavarják a normális működést. Ez vezet az amiloidózishoz, amelynek számos típusa van, attól függően, hogy mely fehérjéket és szöveteket érint. A két leggyakoribb amiloidózis a duzzadt nyelvvel vagy véraláfutásos szem körüli bőrrel jár ("mosómedve szemek"), mint ahogy az alábbi képek is mutatják.

Az amiloidózis tünetei. Balra: duzzadt nyelv, Jobbra: "mosómedve vagy panda szemek".

Az amiloidózis diagnosztizálása nem egyszerű, mert az amiloid fehérjék közel azonosak a normális fehérjékkel. Ehhez biopsziát kell végezni, mintát kell venni a gyanús szövetből, amelyet azután meg kell festeni kongóvörössel. Polarizált fényben a megfestett amiloid fehérje almazöld.

Nyirokcsomó amiloidózis kongóvörössel festve polarizált fényben
(Fénykép: Ed Uthman, MD - Licensed under CC BY-SA 2.0 via Wikimedia Commons)

Tehát ami úgy indult, mint egyszerű textilfesték, ma már fontos  része az orvosi diagnosztikának.

Források

• Wikipedia: Congo Red, Amyloidosis, Berlin Conference, Scramble for Africa
• Amyloid Patient Information website
• D.P. Steensma, "Congo Red Out of Africa?" Arch. Pathol. Lab. Med. 125, (2001) 250.
• A.S. Travis, The Rainbow Makers: The Origins of the Synthetic Dyestuffs Industry in Western Europe. (Bethlehem, PA, Lehigh, 1993).
• P. Böttiger. Deutsches Reichs Patent [German Imperial Patent] 28753. August 20, 1884.
• S.E. Crowe, The Berlin West Africa Conference 1884–1885. (New York, NY, Longmans, Green, 1942)
• Acid-base titration-Indicators preparation

* A magyar változatot készítette: Sebő Tamás, ELTE Apáczai Csere János Gimnázium, 10.a (2016).

vissza az oldal elejére elejére

vissza a "A hónap molekulája" magyar oldalára